2005. április 16., szombat

2005. április 15. – Az ötmillió nemecsek országa

2005. április 15-én este nyolctól az Irodalmi Centrifugában Gordon Agáta újraolvasójában Az ötmillió nemecsek országáról a dagadt ruhákat nem hagyta másra, hanem Horváth Györgyi kritikus és Barbie Nemecsek alias Rutkai Bori segítségével maga teregette Bódis Kriszta.

„Centrifugálni csak pontosan, szépen! Haladjunk sorjában, emeljünk ki az irodalmunk teknőjében ázó dagadt ruhák közül egyet, facsarjuk meg kissé, hajtogassuk, rendezgessük a dobba úgy, hogy aztán ne sánta bukdácsolás kezdődjön, hanem mohó gyorsulás, amely egyenletesen permetezi körbe az irodalmi állóvíz miazmáját, és szárítja a művet olyanná, hogy újra olvasni tudjuk, és újraolvasni, és újra. Úgy gondoltam, egy kísérleti fázisban lévő centrifugába érdemes talán jól bevált, mindenki által ismert és szeretett művet helyezni: ezért elsőre A Pál utcai fiúkat választottam.

1, Molnár Ferenc nagy magyar feminista írónk. Művének fontosságát hibátlanul felismerte és kötelező olvasmánnyá magasztosította az irodalomtanítás, értelmezését azonban tunyán és renyhén berekesztette a látszatigazságoknál. Pedig legalább olyan egyértelműen szól az áldozattá válás folyamatáról, mint a fiúkori csapatromantikáról.

2, 5 MILLIÓ NEMECSEK ORSZÁGA! A NŐ: NEMECSEK ERNŐ.
Milyen nemű? Ernőnemű!)

3, Nemecsek nevének silabizálása: Nem nő. Neme nő. Ezzel a névjátékkal a nagy író korán figyelmeztet: ez a társadalmi struktúra kirekesztő és nőellenes!

4, A mű jó és igaz. A valóságot megközelítően komplikált modell. Ezért természetesen, magától értetődően és következetesen tartalmazza a nőszempontú értelmezés lehetőségét is.

5, A Pál utcaiak csakúgy, mint a Vörösingesek: Kis Macsó Gerillahadsereg, a Pál utcai fiúk még a pálfordulat előtti ártatlanságban, a vörösingesek már a gyakorló fázisban. A pálfordulat előtti időn azt értem, amikor a kisfiúk még anyjuk szoknyája mellől látják a világot, a gyengébbek elleni erőszak még fájdalmas a számukra, mert anyjukat vagy őket magukat éri, és szenvedélyes igazságérzetük vezérelte agressziójuk még nem a hasznát védő hím pártfogása, hanem az alávetettek oltalmazása, azaz a társadalmi igazságtalanságok áldozatainak, az anyáknak és a kisfiúknak őszinte sajnálata.

Említésre méltó, hogy egyetlen pöttyös vagy csíkos lányolvasmány sem kötelező a fiúknak, míg mi kislányok kimerítően alapos kiképzést kapunk bandázásból, hierarchiából, háborúból, beavatásból és bajtársiasságból. Amiből egyébként természetesen ki vagyunk rekesztve. És most igazolnám hóbortomat, amellyel Molnár Ferencet feminista példaképemül választottam: hiszen akár őtőle magától is választhatott volna a közoktatás lányregényt, mert ő azt is írt, szépet, meghatót, tragikusat, érzelmes-őszintét, az Egy Gazdátlan Csónak Történetét.” /Gordon Agáta/

A Pál utcai fiúkról, az ötmillió Nemecsek országáról, a regény feminizmus felőli olvasatairól Bódis Kriszta beszélgetett Horváth Györgyivel, a hangulatot pedig Rutkai Bori teremtette meg.

Pál utcai fiúk újraolvasó
Molnár Ferenc: Pál utcai fiúk - részlet

Nincsenek megjegyzések: