2008. június 5-én este héttől tartotta ICA legújabb estjét, melyen Telkes Margit és Büky Anna voltak a vendégek: köteteikből (Telkes Margit:Leleteim, novellák, I.A.T. kiadó; Büky Anna: Ó, az a férfi, regény, I.A.T. kiadó) Hernádi Judit olvasott fel - a beszélgetőtársak Bódis Kriszta és Gordon Agáta voltak. Gordon Agáta írását és az esten készült képeket adjuk közre. Következő, rendhagyó estünkre június 12-én kerül sor, akkor Bódis Kriszta íróiskolájának tanítványai mutatkoznak be; az évadzáró, június 19-i esten pedig Susan Faludi lesz a vendég. Előadását itt olvashatják.
Páratlan páros!
Az én szememmel különösen! A gyanúsan avantgárd magányos leszbikus aktivista életpálya bizony egy kudarc, egy negatív karrier Barbiékhoz képest. (Büky Anna Barbie-sámán és Telkes Margit Barbie nagyi, akik ma itt ülnek velünk.)
Sikeres nők, a nőiség csúcsa és pólusa: szélsősége. Nincs túl sok belőlük.
Őket is nehezen tudjuk jó szívvel elismerni.
Engedjük ki a szellemet a palackból.
Barbie külső, társadalmi elismertség, karrier, érzelmi harmónia, kreativitás, vitalitás.
Barbie: az evolúció csúcsmodellje! Tökéletes egyed, amely képes önmaga javított változatát létrehozni. Ez a szőke nő - de nem a viccé. Egyedként Barbie. A kollektív felettesünk átlagolt nőstatisztikája.
A teremtés csúcsmodellje előítéletmentes. A szőke nő a nőiség csúcsa, nem veszíti el empátiáját és kreativitását.
Az írónők tárgyilagosak. Nem ítélkeznek, hanem felmutatnak. Mágikus realisták: Margit halai, Anna bevásárlása mindig a faj mentális történetének mágikus jósképei.
Az írónők nem terheltettek túl feloldatlan traumákkal. A figyelmük mély és reményt adó.
Megélni! Merni.
Testi siker is a karrier, az írónők optimális átlagkülsőt kaptak, amit emberileg optimális jóérzésekkel lehet viselni. Van test-tudatuk, elég harmonikus és nyílt a kapcsolatuk a testtel. Barbiék testi, mentális, intellektuális teljesítőképességük teljében vannak.
Tehát két csúcsmodell és életteljesítmény a negyvenes és a hatvanas generációból:
Lássuk, mit látnak a világunkban? Mit tudnak rólunk???
Két miss Marlple és konyhapszichológia. Két remek novellista.
Olyan, mintha a honi nőirodalom szintje egyszercsak minőséget ugrott volna, és ezen a ponton megjelent volna az a minőség, ami az angol irodalomban jó 100 éve: Jane Austené majd Mansfieldé. Ez azt is jelenti, hogy a leírt közegek élete most van hasonló színvonalon, képességeit és lehetőségeit tekintve az evolúciós hatékonyságban.
A ffi irodalomban ez mondjuk Kosztolányival megérkezett, a nők most vannak itt.
A realizmus erkölcsi bátorság. A nem ítélkezés is.
Az igazság pedig a kiegyenlítődés pillanata.
A mutató mindig mutat. De mi nem mindig látunk.
Az írónők igen. Vitalitás és kreativitás. A többi a szerencse dolga.
Páratlan páros!
Az én szememmel különösen! A gyanúsan avantgárd magányos leszbikus aktivista életpálya bizony egy kudarc, egy negatív karrier Barbiékhoz képest. (Büky Anna Barbie-sámán és Telkes Margit Barbie nagyi, akik ma itt ülnek velünk.)
Sikeres nők, a nőiség csúcsa és pólusa: szélsősége. Nincs túl sok belőlük.
Őket is nehezen tudjuk jó szívvel elismerni.
Engedjük ki a szellemet a palackból.
Barbie külső, társadalmi elismertség, karrier, érzelmi harmónia, kreativitás, vitalitás.Barbie: az evolúció csúcsmodellje! Tökéletes egyed, amely képes önmaga javított változatát létrehozni. Ez a szőke nő - de nem a viccé. Egyedként Barbie. A kollektív felettesünk átlagolt nőstatisztikája.
A teremtés csúcsmodellje előítéletmentes. A szőke nő a nőiség csúcsa, nem veszíti el empátiáját és kreativitását.
Az írónők tárgyilagosak. Nem ítélkeznek, hanem felmutatnak. Mágikus realisták: Margit halai, Anna bevásárlása mindig a faj mentális történetének mágikus jósképei.
Az írónők nem terheltettek túl feloldatlan traumákkal. A figyelmük mély és reményt adó.
Megélni! Merni.
Testi siker is a karrier, az írónők optimális átlagkülsőt kaptak, amit emberileg optimális jóérzésekkel lehet viselni. Van test-tudatuk, elég harmonikus és nyílt a kapcsolatuk a testtel. Barbiék testi, mentális, intellektuális teljesítőképességük teljében vannak.
Tehát két csúcsmodell és életteljesítmény a negyvenes és a hatvanas generációból:
Lássuk, mit látnak a világunkban? Mit tudnak rólunk???
Két miss Marlple és konyhapszichológia. Két remek novellista.
Olyan, mintha a honi nőirodalom szintje egyszercsak minőséget ugrott volna, és ezen a ponton megjelent volna az a minőség, ami az angol irodalomban jó 100 éve: Jane Austené majd Mansfieldé. Ez azt is jelenti, hogy a leírt közegek élete most van hasonló színvonalon, képességeit és lehetőségeit tekintve az evolúciós hatékonyságban.
A ffi irodalomban ez mondjuk Kosztolányival megérkezett, a nők most vannak itt.
A realizmus erkölcsi bátorság. A nem ítélkezés is.
Az igazság pedig a kiegyenlítődés pillanata.
A mutató mindig mutat. De mi nem mindig látunk.
Az írónők igen. Vitalitás és kreativitás. A többi a szerencse dolga.
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése