2009. július 30., csütörtök

PORRAJMOS-AKROLEIN

Porrajmos: elpusztítás, elnyeletés.
Akrolein: az emberi és állati testek elégetésekor felszabaduló légnemű anyag.

„Minden évben augusztus 2-án emlékezik a világ a cigányholocaustra. Hatvan évvel ezelőtt, 1944. augusztus 3-ára virradó éjszakán számolták fel Auschwitz–Birkenauban a cigánytábort (Zigeunerlager). A cigány-holocaust a magyar társadalom számára szinte ismeretlen része a magyarországi holocaustnak. Ezért szükséges, hogy mindenki megismerje, hogy ebben az időszakban cigány honfitársaink közül sokan lettek a fasizmus áldozatai.”
Augusztusi programot ajánlunk figyelmükbe.


Szirtes András:PORRAJMOS-AKROLEIN élőkép performance
TŰZRAKTÉR
Augusztus 2.


Rétegzett élőkép a világtörténelemben elpusztított emberek emlékére
„Amikor leszállítottak minket a vagonból még nem is láttam semmit, de rögvest megcsapott az, az édeskés szag, amit sosem fogok elfelejteni. Az akrolein, az égett bőr és csont és test szaga. Azóta is, ha véletlenül valaki megégeti a haját, bőrét, vagy ha templomban járok és megérzem az állati dögök csontjaiból készített gyertyák illatát, felfordul a gyomrom, kiráz a hideg, verejtékezem.
Sosem fogom elfelejteni azt az átható édeskés „illatot”.
Belém ivódott örökre.”

1944. december. 24. alias jr.jr.Andrew Schwifcz


Porrajmos: elpusztítás, elnyeletés.
Akrolein: az emberi és állati testek elégetésekor felszabaduló légnemű anyag.


Tervem az, hogy egy átlátszó lapot függesztek fel. Ezt két-oldalról erős fényszórókkal megvilágítom. Az augusztus 2.-i Roma Holocaust emléknapra érkező közönség minden tagjáról kis digitális gépemmel portrékat készítek. Ezt rögtön beírom a komputerembe. Photoshop programmal kissé megdolgozom, majd fekete fehérben egy átlátszó vékony pausz vagy csomagoló papírra A4-es méretben kiprintelem.
Az így elkészült kép széleit megpörkölöm, megszaggatom, és a plexitáblára kifőzött csontenyvvel felragasztom. A folyamatosan érkező portréalanyok képei egymást félig fedve, eltakarva, egymásba olvadva kerülnek fel több rétegben. Végül egy össztömeg kollázs jön létre, mely egymásba fonódott rétegződött portrékból, testrészletekből áll össze.
Az egész kollázs-montázs építési folyamatot az üres laptól a teljes kép elkészüléséig egy a képmezőre állított videokamera rögzíti kockázásos technikával.
A végeredmény egy kész mű, valamint egy animációs filmdokumentáció a mű elkészüléséről.
Saját magam biztosítom a fényszórókat, a fényképezőgépet, a videotechnikát és a komputert.
A mű létrehozásáért pénzt nem fogadok el, de az elkészült műtárgyat árverésre bocsátom.


2009. július. 6. Szirtes András




PORRAJMOS. Egy elfeledett holocaust
(2004. augusztus 24-én írott cikk)


Minden évben augusztus 2-án emlékezik a világ a cigányholocaustra. Hatvan évvel ezelőtt, 1944. augusztus 3-ára virradó éjszakán számolták fel Auschwitz–Birkenauban a cigánytábort (Zigeunerlager). A cigány-holocaust a magyar társadalom számára szinte ismeretlen része a magyarországi holocaustnak. Ezért szükséges, hogy mindenki megismerje, hogy ebben az időszakban cigány honfitársaink közül sokan lettek a fasizmus áldozatai.

A Porrajmos szó jelentése: elpusztítás, elnyeletés. A szó a cigányok megsemmisítését jelöli. A náci terror idején elpusztított európai cigányság számát a szakirodalom 200 ezer és 600 ezer fő közé teszi, míg a magyar cigányságét 5000 és 50 ezer fő közé. A pontos számuk megállapíthatatlan, mivel sok esetben mindenféle regisztrálás nélkül gyilkolták meg őket, miután megérkeztek a koncentrációs táborokba. Hitler 1933-ban történt hatalomra jutása előtt is születtek a cigánysággal szembeni törvények Németországban. Miután Hitler átvette a hatalmat, aszociális személyekké nyilvánították a cigányságot, akiktől ezután megvonták emberi jogaikat, kulturálisan alacsonyabb fajba sorolták őket, és sokukat sterilizálták. Az első kimondottan a cigány - elkülönítő tábort 1936-ban állították fel Berlin külső részén. Ezután cigánytáborokat hoztak létre Kölnben, Hamburgban, Frankfurtban, Essenben és sok más helyen. 1938-ban Németországban és Ausztriában „cigány tisztogatási hetet” rendeztek, ekkor sokukat bántalmazták és zárták börtönbe. 1939-ben Reynhard Heydrick, a Biztonsági Főhivatal vezetője elrendelte 30 ezer osztrák és németországi cigány áttelepítését lengyel területekre (Lublin, Lodz, stb.). Jelentősebb koncentrációs táborok voltak: Treblinka, Sobibor, Dachau, Mauthausen, Buchenwald, Ravensbrück. A legjelentősebb azonban Auschwitz-Birkenau volt, itt közel 25 ezer cigány embert semmisítettek meg. A legtöbb koncentrációs táborban külön jelzést viseltek ruháikon, így pl. Auschwitz-Birkenauban barna háromszöget. Sok ál-orvosi kísérletet végeztek rajtuk. Josef Mengele a hírhedt auschwitzi náci orvos „kedvenc” kísérleti alanyai a cigány ikergyermekek lettek, amelybe sokuk belehalt. 1944. augusztus 2-án és 3-án éjjel az auschwitzi cigánytábor megsemmisítésekor 3-4 ezer ember vesztette életét.

A magyarországi cigányság ellen is több intézkedés született a második világháború kitörése előtt. Törvényeket hoztak a „kóbor cigányok” ellen, így próbálva röghöz kötni őket. 1929-től kezdődően évente kétszer tartottak ún. cigányrazziát az országban. 1940-től bevezették a csendőrségen a nyilvántartásukat. A háború kirobbanása után sok cigány férfit besoroztak a magyar hadseregbe, sokan vesztek ott a Don-kanyarban. A német megszállás után mezőgazdasági munkatáborokat hoztak létre számukra csendőri felügyelettel, így az egykori Bács-Bodrog vármegyében is. A nyár folyamán a cigányság egy része gettókba és internálótáborba került. Ősszel Baja mellett is létesítettek cigánygettót, amelynek foglyait a lebombázott híd körül dolgoztatták. Júniustól jelentős számban deportálták őket német koncentrációs táborokba, ahol nagyobb részüket elpusztították. Augusztusban a Honvédelmi Minisztérium elrendelte cigány munkásszázadok felállítását, közülük is sokan meghaltak. Több magyar település határában kiirtottak teljes cigánytelepeket. A leghírhedtebb tömeggyilkosságokra 1944 és 1945 folyamán, Dobozon, Lengyelben, Lajoskomáromban, Lentiben és Várpalota környékén került sor. A hírhedt komáromi Csillag-erődben is sokan elhunytak.

Szomorú tény, hogy az áldozatok száma sem ismert pontosan. A jövő történészeire vár a feladat, hogy a magyar holocaust eme fehér foltját eltűntessék, és megismertessék társadalommal a magyar cigányság tragédiáját. Addig is mindannyiunk feladata és kötelessége, hogy évről évre megemlékezzünk a nagyrészt ismeretlen mártírokról.


Albert Iván

Nincsenek megjegyzések: